NINCS ARÁNYÉRZÉK AZ ÉGBEN
Internetes népmese: Berci
Magyari Tivadar utolsó frissítés: 10:01 GMT +2, 2012. április 4.Az elemiben az osztálytársakat idegesítette Berci, pedig általában kedves volt, vidám és dilis. Azok a fiúk, akiket az apjuk otthon úgy nevelt, hogy ne hagyják magukat, csapjanak oda, nem is hagyták magukat és olykor ok nélkül jól megagyalták Bercit.
Mire Berci nagy későre kétméteresre nőtte ki magát, megjelent az új férfimodell, a másfélméteres negyvenkilós, mire végre megszőrösödött, divatba jött a sima bőrű férfi.
A nőkhöz másokhoz képest később mert szólni és nyúlni. Akkor is végül – mint ilyeneknél lenni szokott – előbb nyúlt, mint szólt, erre kapott egy pofont, és utána ismét sokáig nem mert szólni sem, nemhogy nyúlni.
Ő volt az, akit elvittek katonának egy évre a lövészárok-ásók közé, majd másnap ünnepélyesen beszüntették a kötelező katonai szolgálatot. Le is töltötte, napra, ásta a lövészárkokat, a végén kiparancsolták a föld alól, elküldték mosdani, lefényképezték, hogy íme, az utolsó sorkatona.
Katonának egyébként azért kellett mennie, mert nem jutott be a műszaki egyetemre a sokféle felvételi vizsga miatt. Az egyik vizsgára reggel nyolckor kellett jelentkezni, a másikra kilenckor, a harmadikra tízkor, és Berci összekeverte az órákat, ezért ejtették – mesélték egymásnak röhögve a volt osztálytársak, akik akkor már rég mindenféle egyetemre jártak: felsőfokú filozófia, általános gnoszeológia, elementáris ergonómia, magas matek, valamint jog.
Aztán később, mire bejuthatott volna a mérnökire, tönkrement az ipar, s mire ismét feljött az ipar, valószínű ő valahol máshol volt, nem értesült erről – így találgatták a volt osztálytársak, akik mentek egyetemről egyetemre, országról országra, lányról lányra, de élénken őrizték az emlékezetükben Bercit és a Bercihez hasonlókat, mert hozzájuk képest sikerült nekik az élet: menni egyetemről egyetemre, országról országra, lányról lányra, míg Berci, hát igen… de vajon hol van most? Az országban van? Biztos a szüleivel él. Az anyjával, mert az apja meghalhatott azóta: az apák korábban halnak.
Jött a facebook, és az osztálytársak véletlenül, fénykép nyomán rábukkantak Bercire. A fénykép alapján, mert a családnevére már rég nem emlékeztek. Miután látták, hogy – nétené! – még Berci is internetezik, az is meglepte őket, hogy a kétméteres, szőrös, füligvidám ember így hívja magát a facebookon: Bertalan. „Balog Bertalan, okl. mérn. vadász társ. eln.”
- Hogyhogy okleveles mérnök, bameg? Hát ez mikor szedte össze a diplomáját?!
- És mi a nyavalya az a vadász társ. eln.?!
Szóval „Bertalan”. Igaz, volt valaki „Berci” is a feltöltött képeken: egy szeplős, másfélméteres srác, anyai szeretettől jólfésülten, apai gondosságtól talpig nyakkendőben, és azt írta a kép alatt: „Az én nagyobbik fiam konfirmáláskor”. Mellette másik kép: „Szépséges párom és a lányaim”.
Balog Bertalan okl. mérn., illetve vadász. társ. eln. az a fajta internetező volt, amelyik úgy idegesíti a volt osztálytársakat, akaratlanul, hogy ötszáz képet tölt fel a facebookra:
A család a tengeren a kitömött tengeri krokodil mellett. A család Párizsban. Az második kocsim. A készülő ház. A kész ház, előtte a harmadik kocsi. Én és a szeretett párom a káposztás hordó mellett. A műhely az udvaron. Ebédszünetben a munkatársaimmal az almafa alatti asztalnál. Apám és én a műhelyben. Az első lapostévém. A második, konyhai lapostévénk. A fürdőszobai kis lapostévé. A kisebbik lányom harmadik szülinapja, a tortával. A kedvenc vadászkutyám. Szeretett anyósom és a tulipános kertünk. A vadászpuskám. Vaddisznólesen a haverokkal. A nyertes nyúlpaprikásom. Az új csempe felrakása közben. Az első szüret. Az első fácán. A terepjáróm. Rókavadászaton kedves apámmal. A csónak, amit készítettem. A kisebbik fiam keresztelője. A borospincém. Nagyobbik lányom szépségversenyen. Kedves párommal násznagyként szeretett keresztlányunk lakodalmán.
A volt osztálytársak – különösen az általános gnoszeológus és az elementáris ergonómus – bosszankodva úgy érezték, hogy nincs igazság a földön, nincs arányérzék az égben.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!