MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVÁRI DIÁKOK
Végigszaladt a házon egy nagy kommunista kísértet
Magyari Tivadar utolsó frissítés: 17:20 GMT +2, 2012. február 24.Mire utal Majakovszkij, amikor azt írja, hogy „a kommunizmus kísértete Európán átröpdösött”? Azt mondják a diákok, hogy Majakovszkij számára ez biztos egy nagyon jó poén volt. Hát meg ijesztő is.
*
Eszembe jutott egy versidézet, amit gyermekkoromban olvastam, Majakovszkij írta lelkesen a bolsevik diktatúra idején, és így szól:
„Unokáink
megkérdik:
Mi az, hogy kapitalista?
Mint most
a gyerekek:
Mi az, hogy p-o-r-k-o-l-á-b?”
Igaza lett Majakovszkijnak: hogy mi az a „kapitalista”, nem nagyon tudják már a gyerekek, csak nem azért, amiért ő gondolta. Maga a szó – „kapitalista” – ritka, tudálékos kifejezéssé vált éppen a kommunista állam letűntével, mivel eleve inkább marxista szóhasználat része volt.
A tanító néni, a hetvenes években, többször is elmesélte nekünk az előírt mesét a kommunistákról és a kapitalistákról. Feszülten hallgattuk. Egy páran fel is álltak a padból, mert alig bírtunk ülni az izgalomtól, hogy kint a gyár udvarán álltak a sztrájkoló vasutasok. Nagy-nagy tömeg. Meghúzták a szirénát: na, ez volt a jel, gyerekek! Jöttek a kapitalisták és lelőtték azt a fiút, aki a szirénát húzta. De késő volt: a jelt a munkások addigra meghallották. Szépen sorba álltak: kézben a kéz és vállhoz a váll...
Otthon is elmeséltük ezt. A munkás apák csendesen morogtak, amikor a szirénás részhez értünk – morogni lehetett, ugatni túl hangos lett volna. Ők akkoriban már rég a kapitalistákkal tartottak. Azt állították, hogy a gyár szirénáját nem húzni kell, hanem tekerni vagy egy gombnyomással indítani.
- Az igen, hogyne! Legfennebb a pálinkát húzták meg a munkások! – morogták.
… Szóval ott álltak a munkások az udvaron. A kommunisták vezették őket, mert ők voltak a legjobbak a legelsők között, és az ők tanítómestereik pedig hárman voltak: Marx, Engel és Lenin. Bent a lefüggönyözött ablakok mögött az irodában összegyűltek a kapitalisták, kezüket tördelték, cselt szőttek és sápadtan néztek össze…
*
Megtaláltam a könyvet, amiből kamaszként, a nyolcvanas években az említett Majakovszkij-részletet olvastam. A magyarországi könyv Lenin életéről szól, és a fejezetek mottóit egy híres Majakovszkij-poémából választották. A címe „Vlagyimir Iljics Lenin”. Eörsi István fordította magyarra (egyébként több magyar fordítása is van). A költő sajátos verselése révén világirodalmi alak azóta is, költészete egyetemi vizsgatétel. Sok verset írt róla: imádta Lenint. Azt mondják, hogy versei nem tetszettek magának a bolsevik vezérnek, aki inkább a klasszikus költészetet szerette. Különben nem tartott igényt személyi kultuszra, csak arra, hogy a viták végén mindig igazat adjanak neki, és a későbbi diktátoroktól eltérően Lenin művelt volt.
Majakovszkij Lenin-verseinek magyar fordításai ott hemzsegtek negyven éven át a meghatározó magyar folyóiratokban, tankönyvekben, faliújságon mottóként. De jelenleg, amikor Lenin kissé felszívódott a köztudatból, másként hatnak, humorosak. A mostani diákok élvezik is. Milyen az, amikor egy fárasztó nap után végre magadra maradhatsz Leninnel? Nagyon nyugis:
„Elment a nap, táskájába tevén
ügyeit, gondjait. Csönd lesz talán.
Ketten vagyunk most, Lenin meg én.
Lenin mint fénykép szobám falán.”
Hol, de főleg „minek okából” született Lenin, a hétköznapi kisfiú? Majakovszkij jellemzően lépcsőzetes verssort használt:
A kommunizmus kísértete
Európán
átröpdösött,
eltűnt,
majd feltűnt a látókör szélein.
Ennek okából Szimbirszkben,
az isten háta mögött
megszületett
egy hétköznapi kisfiú,
Lenin.
Kérdem a diákokat: mire utal Majakovszkij, amikor azt írja, hogy „a kommunizmus kísértete Európán átröpdösött”? Persze, ehhez ilyeneket kellene ismerni: Marx, Engels, Kommunista Kiáltvány, Szent Szövetség, Metternich, ezernyolcszáznegyvennyolc, világproletárjai satöbbi. Azt mondják a diákok, hogy Majakovszkij számára ez biztos egy nagyon jó poén volt. Hát meg ijesztő is: ahogy elképzelte, hogy vajúdik a Lenin édesanyja valahol Szibériában, vagy még azon is túl, és – huhuhu! – a nagy hidegben végigszalad a házon egy nagy kommunista kísértet; „csukd be az ajtót, Szása, még csak ez hiányzott, pont most!”
*
Valamelyik versében Majakovszkij jól odamond a burzsujoknak is…
- Mi az, hogy „burzsuj”? – tesztelem a mai húszévesek szókincsét.
Találgatnak a kolozsvári egyetemisták a sör mellett, a Bulgakov udvarán.
Száz évvel ezelőtt így ültek az európai egyetemisták a kocsmákban, Péterváron is, Moszkvában is, anarchisták, kommunisták, szocdemek. Folyton erről beszéltek, szidták a burzsujt, egyforma jövőképük volt és egyforma sapkájuk.
Itt is mindenki tudni vél valamit, tippelnek. Például:
- A „burzsuj” azt jelenti, hogy: „piperkőc” ember.
Leintik: nem, az a „gigerli”. Mások is tippelnek:
- A „burzsuj” beképzelt ember. És pofátlan.
- Amelyik magának a legújabb laptopot veszi meg és a legújabb cuccokat.
- Az a „sznob”, te!
- Költekező ember.
Mondom, hogy a hagyományos baloldali, marxista szóhasználatban, de amúgy a köznapi nyelvben is, kissé csúfondárosan polgárt jelent, tőkést, de tulajdonképpen arra utaltak, akinek gyárak, bankok vannak a tulajdonában, gazdagabb.
- Patron!
Valaki hozzáteszi nyelvőrként:
- Vállalkozó!
A burzsuj valami rossz. De a vállalkozó: az valami jó, az példakép. Nem Lenin a példakép, mint abban a másik kocsmában, száz éve. Szegény Vlagyimir Iljics! Szegény Majakovszkij! Ülünk és sajnáljuk egy kicsit ezeket a klasszikus komcsikat. De aztán ismét kitör a kacagás, mert találunk egy újabb idézetet. Majakovszkij lépcsős versben így fenyegeti „a patront”:
Falj csak ananászt,
császármadarat,
burzsuj, megérted
végső
napodat!
Egy tájékozottabb diák már éppen valami komoly fejtegetésbe kezdene a nemzetközi munkásmozgalom, Lenin és a burzsujok történetéről, amikor valaki talál egy újabb versidézetet az interneten, és újra jó kedvünk lesz. Hogyan nőtt ki a feje ennek a nagy fejetlen világnak? Majakovszkij tudja!
Agy nélkül mit sem ér a láb.
Agy nélkül
a kéz tehetetlen.
Hol erre, hol arra
dobálta magát
a világ teste fejetlen.
Minket
eladtak, hogy leöljenek,
zord harci zaj harsant az égre fel –
de íme,
kinőtt már a világ felett
Lenin,
mint óriási fej.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!