2017. október 24. keddSalamon
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
magyari.transindex.ro

Tízparancsolat

utolsó frissítés: 06:09 GMT +2, 2015. augusztus 18.

Reggelente, ébredés előtt általában valami nagyon-nagyon szépet álmodok. Így oldja meg a természet, hogy könnyen keljek fel.

Ez a reggeli álmom gyakran valami pornografikus álom, mint nektek is, de sokszor olyan történet, amiben úgy alakul a cselekmény, hogy én abban nagyszerű vagyok, jó, vonzó és intelligens.

Ma reggel az erkölcsi nagyságomról álmodtam: álmomban egy kívánatos tündérlány vallotta be nekem, hogy nálam rendesebb embert nem is látott, s én hogy csinálom ezt. Nem tudtam válaszolni, mert csengetett az óra, felébredtem. Félálomban gyorsan a lábam közé nyúltam, mint ti is szoktátok azonnal ébredés után, hogy helyén van-e a szívem; hát persze helyén volt, felültem az ágy szélére, és vártam, hogy jöjjön meg a vérkeringésem, fel tudjak kelni. Indulni kell munkába, a céghez, ahol lángész-helyettes vagyok, és ha minden jól megy, januártól előléptetnek lángésznek.

Gondolkoztam azon, amit az imént a kívánatos tündérlány mondott nekem. Ez is miért csodálkozik? Mi olyan különös abban, hogy kiemelkedően rendes ember vagyok, végülis nem ölök, nem lopok, s ok nélkül nem paráználkodok. Nincsenek idegen isteneim: idegengyűlölő vagyok. És tisztelem apámat és anyámat. Unom őket, amikor minden harmadik karácsonykor találkozunk pár órára, de, persze, tisztelem őket. Isten nevét hiába nem emlegetem, és nem csinálok se magamnak – se másnak, eladásra – faragott képeket.

Töprengve kapartam ki a tegnapi zaccot a kávéfőzőből, nyomkodtam be a friss kávét helyette. Elégedett voltam magammal, hálás a kívánatos tündérlánynak, aki álmomban felkeresett engem. És ott, ahogy a kávé gyűlt cseppenként, kissé eszmélve, szépen végiggondolva erkölcsi helyzetem, belém hasított: kívánom a felebarátom feleségét.

A felebarátom szomszédom. Az első korty kávé után jobban végiggondoltam – kiderült, hogy a helyzet sokkal rosszabb: nem csak a felebarátom feleségét kívánom, hanem szolgálólányát is. Hát igen, a szolgálólány kívánatosabb talán a feleségénél is, feszesebb, tömöttebb, de amilyen tömött, olyan puha, bársonyos is, szóval másképpen van tömve, mint a feleség. Hűvös lehet a bőre, vagy például forró, amikor megérinti az ember az ujjával vagy a tenyerével. Először az ujjával, aztán amikor a szolgálólány szemében zöldre vált a lámpa, akkor a tenyerével. Ahogy ráteszi a szolgálófiú – a felebarátom szolgálófiúja – a tenyerét a szolgálólány szoknyája alatt azokra a combokra, és máris teperi le a szamáristállóban, és boldogan simulnak, gyúrnak, nyomulnak, feszülnek. Felnyögtem, mert rémes dolgon kaptam magam, s még a fél kávémat sem ittam meg: a felebarátom szolgálófiúját is kívánom. Talán mégse, talán csak azért szeretem nézni tőlem az ablakból a szamár mellett forgolódó, káromkodó izmos parasztlegényt, mert róla is csak a szolgálólány fenékbe ívelő combja jut eszembe, ez a legény úgy kerül a képbe, hogy azt a lányt ott rendesen megmarkolja. Behunyt szemmel kortyoltam a kávéból, és sajnos be kellett magamnak vallanom: nem csak ebben a kontextusban, hanem erős feneke, izmos válla, bivalynyaka, szőrös füle, férfias dereka és férfias bűze miatt, bizony, a felebarátom szolgálófiúját is kívánom.

Már fél korty kávé volt a csészében, kisiettem a verandára, átnéztem a szomszéd háza tájára, a mintakertre, amit tizenkét fogadott kertész kreált, külön kertész, aki csak trágyázza, külön kertész, aki csak öntözi, és így tovább, meg az angol gyepet a tévé is lefilmezte – a felebarátom saját tulajdonában levő tévécsatorna – , és egyre őszintébb lettem magammal: hát bizony a felesége, szolgálólánya, szolgálófiúja mellett kívánom a szamarát, a szamárfiúját és a szamárlányát, saját fiát, saját lányát, de az ökrét is, az istállóját is, a házát is, és mindenét az én felebarátomnak, őt magát persze már ezek után nem kívánom. Azért is furcsa ez mind, mert például nincs is ökre neki. Nálunk, ezen az éghajlaton nem él meg az ökör. Ha ennek a szomszédnak, aki nekem ugyanakkor felebarátom, ökre volna: nagyon, kínzóan kívánnám azt az ökröt is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!