2017. június 27. keddLászló
16°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
magyari.transindex.ro

KEDD AZ ÚJ PÉNTEK

Evés mint tabu

utolsó frissítés: 22:36 GMT +2, 2014. április 18.

Mi lenne, ha az evés lenne takarni való, szemérmes valami, malacságnak tartott dolog, és nem a nemiség? Az evés volna malackodás.

A meztelen emberi test, különösen a törzs alsó fele, a hozzá is kapcsolódó szexualitás intim dolog, takarják, rejtik. Keveset és személytelent illik erről beszélni, azt is szűkebb körben, lehetőleg latin szavakkal: pénisz, klitorisz, punci.

Egy zabálós jelenetet láttam a tévében. Asztaltársaság, jó étvággyal ettek, volt, aki szépen, de többen voltak azok, akik csámcsogtak és maszatosak voltak, de jól esett nekik. Folyt a lé Hencidától Boncidáig.

Mi lenne, ha az evés lenne takarni való, szemérmes valami, malacságnak tartott dolog, és nem a nemiség? Az evés volna malackodás.

A barátodtól megkérdezheted, hogy mit evett tegnap jóízűen:

- Na, mi jót vacsoráztatok az este? Végül megfőztétek azt a büdös, de jó káposztát, amiről meséltél?

De azt nem kérdezheted meg tőle, hogy dugott-e egy jót:

- Na, végül szeretkeztetek az este? – figyeld meg: ha meg is kérdezed, mert a barátság foka esetleg megengedi, akkor sem azokkal a szavakkal kérdezed, amikkel gondolod.

Intim és rejteni való lenne az evés, és nem a szex.

El kéne takarni a szánkat valami intim, szájra illő fehérneművel. Egy kis cipzár volna ezen az intim fehérneműn, vagyis szájkosáron. Ez a nyílás lenne a szájslicc, amit félrehúzunk, és a nyilvános étteremben falnak fordulva, hogy másokat ne hozzunk zavarba, intimen felfalunk egy hamburgert. Utána diszkréten megiszunk rá egy kólát. Aztán elhúzzuk a cipzárt a szájfehérneműn, megmossuk a kezünket e mocskos művelet után, aztán megszárítjuk, és kimenet még egyszer diszkréten odanyúlunk a szájkosárhoz, hogy vajon tényleg jól behúztuk a cipzárt. Idegbajos még négyszer ellenőrzi ezt le.

Mivel a nemek között nincs különbség a száj és az evés dolgában, nem volna szükség külön férfi étteremre és női nyilvános étteremre.

Az étkezés tabu lenne, és az egyház még a történelem elején már sokféle tiltással övezte volna: egyedül fajfenntartás érdekében lenne szabad e mocskos, sokszor büdös cselekedethez folyamodni, és csak azok ehetnének közösen, akik megszentelt házasságban élnek, valamint gyermekeik.

A tiltás miatt izgalmassá, titokzatossá, vonzóvá válna az egész. Én például nem nemi élet közben szeretnék meglesni másokat, hanem meg szeretném lesni, hogyan fogyasztanak el kívánatosan egy füstölt csülköt tört fuszulykán: káposztacikával. Ez volna a kukkolás.

Ha egy bácsi megkínálna egy gyermeket az utcán fejes salátával: az volna a pedofil. „Fejes saláta evésre akarta rávenni a kiskorú Misikét egy szatír!” – írnák a bulvárlapok. „Első fokon öt évet kapott a vén szamár.”

A katolikus papoknak tilos volna az evés, és csak nagy titokban tudnának szegények jól megebédelni. Az emberek suttognák a plébánosról:

- Az az asszony, aki a paphoz jár, nem igaz, hogy csak a szeretője lenne, ahogy ő állítja. Titokban főz is neki! Ajaj!

A jó főzős blogok lennének a pornó oldalak az interneten.

A tévében az a sok főzős műsor egyből pornó lenne, és benne Jamie és Laci bácsi a pornósztár.

Laci bácsi:

„Ma tökfőzeléket fogunk főzni. Tökfőzelék?! Igen! Tökfőzelék! Tökfőzeléket már a nagyanyáink is készítettek, bizony. Bizony?! Bizony. Megfogjuk a tököt. Jól megmossuk. Hogy? Hát kérem szépen: így, keresztbe. Utána szépen megint megfogjuk a tököt az egyik kezünkkel. De most már hosszába, ám! Miért az egyik kezünkkel? Azért, mert a másik kezünkkel a kést fogjuk. Persze! Persze? Igen: persze. Teszünk bele ecetet. Ecetet? Igen: ecetet.”
Szóval ilyeneket mondana Laci bácsi.

- Istenem, mennyi disznóságot mutatnak ezek már a Dunatévében is! – sóhajtana a dédmámi.