PANG AZ INGATLANPIAC
Szászfenesi házat árulnak
Magyari Tivadar utolsó frissítés: 09:49 GMT +2, 2013. április 17.Halló, ingatlanügynök? A hirdetett szászfenesi drága ház eladó? Igen, halló, eladó a ház. Az ön hívása emelt díjas. A plusz pénz felét a telefontársaság kapja, a másik felét én.
- Halló, ingatlanügynök? A hirdetett szászfenesi drága ház eladó?
- Igen, halló, eladó a ház. Az ön hívása emelt díjas. A plusz pénz felét a telefontársaság kapja, a másik felét én.
- Miért ilyen drága?
- A telefonhívás?
- Nem. A ház!
- Tornácos a ház.
- Jó, de egy tornác miatt ennyi? Mi van még benne?
- Központi szőnyeg van benne.
- Hol? Minek?
- A padlón van és a padlónak van a központi szőnyeg.
- Mindegy. Központi fűtés?
- Központi szőnyeg.
- Jó, jó, ezt hallottam! És még mi van?
- Rojtja van.
- Mije?
- A központi kínai perzsa szőnyegnek fehér rojtja van.
- Nem értem.
- Ha akarja, ki tudom elemezni.
- Igen.
- Mit állítunk? „Van.” - ez az állítmány. Mi van? „Rojtja.” - ez az alany. Milyen rojtja…
- Hagyja! Szőnyeg nem kell. Az üres házat szokták megvenni.
- Kilincs se kell?
- Persze, hogy kell. Az ajtón.
- Kilincs az ablakon sincs.
- Jó, hogy nem mondja, hogy üveg sincs az ablakon…
- Különleges üveg van az ablakon.
- Termopán?
- Déli üveg van az ablakon.
- Ne vicceljen. Északi üveg nincs?
- Ne tessék gúnyos hangot megütni. Az északi ablakon van északi üveg, persze.
- Szobák, konyhák?
- Északon?
- Mennyi szoba van, jó uram? (Ez lökött!)
- Tényleg mennyi, mennyi, mennyi szoba, istenem!
- Mekkora az egész ház, drága uram, érti a kérdést?
- Igen, értem. Ezt hogy tetszik gondolni, hogy mekkora?
- Négyzetméter.
- Ezerszer ezer.
- Mi ezer?
- Milliméter.
- Milyen milliméter?
- Ezer.
- Milyen ezer?
- Ezerszer ezer. Tíz a hatodikon.
- Hol?
- Ott. Ezerszer ezer.
- Vagyis millió?
- Nem.
- Hanem?
- Egy négyzetméter.
- Akkor így kérdem: hány darab szoba?
- Kettő, négy, hat, nyolc, tíz.
- Mik ezek?
- Prímszámok.
- Ezek nem prímszámok, hanem páratlan számok.
- A kettes prímszám.
- Úristen, miről beszél?
- A szobákról beszélek.
- Na, ez az: tehát két szobás?
- Mi két szobás?
- A ház, bazmeg, a ház! Nem annyi?
- Ötszobás.
- Na így! Kösz!
- Mit?
- A számot.
- Melyik számot köszönöd?
- Az ötöst.
- Melyik ötöst?
- Miért? Nem ötszobás?
- Mi ötszobás?
- A ház, hülye!
- Nem ötszobás a ház.
- Hát akkor hány van benne?
- Negyven.
- Negyven? Hol?
- Baloldalt.
- Baloldalt? S jobbra?
- Egy sincs jobbra. Hacsak nem áll oda fordítva az ember. Akkor jobboldalt van negyven.
- Egy szoba hány négyzetméter, te okos?
- Számít a méret?
- Ja.
- A méret nem számít.
- Én most a szobákról beszélek, maradjunk a tárgynál. Ha nem: leteszem.
- Nem mobilról beszél?
- De. Miért?
- Azt ki kell nyomni, nem lehet letenni, tudja. De mondom: a méret nem számít.
- Hogy nem számít, azt maguk, kispucások találták ki, és ezzel hülyítik a világot maguk körül. Most éppen maguké, kispucásoké a világsajtó, tehát mehet a világhülyítés, hogy a méret nem számít. Tudja mit, kispucás? Hogy ne menjen el a kedve a kicseszett élettől én is azzal nyugtatom magát: nem számít.
- És akusztika van a házban.
- Mi?
- Az akusztika kiváló a házban. Jöjjön el oda velem, hogy hallja, hogy hangzik a szobában, amikor én elénekelem azt, hogy: „Szenyorina Rina, én meghalok!”
- Nem „szenyorina Rina”, hanem „szenyorita Rita”. De hagyjuk. Viszlát.
- S a ház? Nem érdekli?
- Érdekelt volna, de maga automata digitális félpapagáj.
- A digitális az egy szívgyógyszer, amit ajánlok magának, mert a gyöngyvirág illatú szappanyból vonják ki. Tudja, hogy a B vitamin milyen büdös ehhez képest?
- Edd meg! És nem szappany, hanem szappan. Mint ahogy nem tángyér, hanem tányér. És ahogy nem Zilaj, hanem Zilah. Ésatöbbi. Jó éjt!
- Pedig az úgy van, hogy „szenyorina Rina”.
- Na, megjött a vitakedved, he?
- Ha eljönnél megnézni a házat, hallgatnád a szobában a visszhangot: „Szenyorina, Rina – hej Musztafa!”
- Milyen Musztafa? Na, de ez nem érdekel… Fürdőszoba hány van?
- Mindjárt, de előtte közölnöm kell, hogy, sajnos, az mégis Zilaj!
- Pedig az Zilah. A végén hü van és nem jü. Hü, mint Hilda. Hü, mint Henrik.
- Hü, mint HÜLYE!
- De én zilaji vagyok. Jártál te Zilajon?
- Nem, és nem is akarok.
- Márpedig mi zilajiak jobban tudjuk eztet. Ti hiába okoskodtok.
- Mit tudtok jobban?
- Aztat, hogy Zilaj és nem Zila-hü.
- Nem hallgatlak tovább. Tőlem legyen Zilaj, te mucsai mokány ostyán!
- Miért?
- Házat akarok venni, azért hívtalak, te, ocsmány ingatlanközvetítő kozmopolita nudista panama egér!
- Nem tudod megvenni.
- Na, ez még érdekel: ugyan miért ne tudnám, te, panama pocok?
- Nincs pénzed, olcsóbban akarod, recesszió van, mi meg kivárunk, nem adjuk.
- Tudni akartam milyen, mekkora lakás. Ennyi.
- Számít?
- Hát hogy az istennyilába ne! Ez az első, amit megkérdez az ember. Ti ingatlanosok behálózzátok a világot, érdeketek a tömegek butítása, össze vagytok fonódva a kurva bankokkal és világuralomra törtök.
- Nem bírlak követni, túl hosszan beszélsz.
- Ti öltétek meg Lincolntot és…
- Nem „Lincoltot” hanem „Lincolnt”.
- Te engem ne taníts, te zilaji! Megöltétek Lincolntot és Kennedyt és azt a négert és utána Lennont.
- Lennont ti öltétek meg. Lennon a mi oldalunkon harcolt.
- Lennon nem harcolt, helyette szeretkezett.
- Lennon a mi oldalunkon szeretkezett.
- Na, mondjál még valami hülyeséget, halljam! Ha már éjféli után is itt dumálok egy ismeretlennel, én is ökör mokány ostyán, aki vagyok.
- Ha akarja suttogok valami finomat a fülébe a szex témaköréből. Tudja maga, rosszfiú, mi van most rajtam?
- Na jól van, kisbuzi, ez nem fog menni! Miért magázol, az előbb még baromira jól tudtál tegezni?
- Erotikusabb így nekem is, neked is.
- Ti buzik romboljátok le a család eszméjét és a szerelem ideálját, a kétnemű világ halvány, de reális reményét.
- Nem vagyok buzi. Kérlek, tisztelj. És különben is úgy kell mondani helyesen, hogy „meleg” vagy „köcsög”.
- Meleg a segged!
- És a világ összes eszméjét te rombolod le azáltal, hogy unalmas vagy. Kicsike, jelentéktelen unalmas vagy; korán fekszel, korán kelsz, korán őszülsz, korán hízol, korai a magömlésed, húsz évvel születtél korábban, mint ahogy szeretted volna, mégis mindenhonnan elkéstél egész életedben. Nem találod helyed a monostori románok között, nyugatra menekülsz, de már késő: csak Fenesig jutsz el.
- Valamit a házról mondjál, hernyóbuzi cigányzsidó fináncegér! Mi van még benne, he? Van-e lefolyó, csatorna? Mert hallottam, hogy a fenesi tömbházaknak nincs kanálisa. Úgy csináltátok meg ti, oligarcha patkányhörcsögök, hogy a lefolyók a ház alá vezetnek, és ott vége. A beköltözött tulajdonosok akkor szokták ezt észrevenni, mikor egy szép tavaszi reggelen kilép a szar a pinceablakon.
- Fenesen olyan templom épül, hogy benne maga az úristen fog fűteni. Tehát ne tessék szidni ezt a várost.
- Ebben a tornácos, szaros, buzis, szenyorinás házban van-e még valami, te kommunista ciánista remetepocok?
- Hogy? Biztos nem cionistát szándékoztál mondani rám?
- Hogyne, mert akkor még rámfogjátok, hogy zsidózok. Te zilaji, megint ne te taníts engem a helyes kommunikációra, jó? Azt kérdeztem volna, hogy mi van a házban, ennyit.
- Két szoba…
- Egy francot.
- Egy konyha….
- Hogyne, hogyne!
- Fürdőszoba.
- Na, végre. Mi van? Józanodsz, hülye észak koreai ferdeköcsög?
- Hörcsög? Én?
- Nem hörcsög: köcsög!
- Talán tengeri malackát akartál mondani? Az mégis kedvesebb. Buzizol, zsidózol, cigányozol: lehetnél egyszer kedves, bár egy percre.
- Nem, nem! Kimondom rád a végső ítéletem: észak és dél koreai degenerált tengeri köcsög.
- A házhoz még jár klasszikus asztali porszívó. Kínai málnaszörp finomító gép.
- Kezded?
- A nappali szobában enyhe tervezési és kivitelezési hibából visszamaradt hőszigetelt vakablak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!